Most valahogy úgy alakul, hogy azt olvasom először amit dob a gép, nem pedig amit kigondolok. Először a megyei könyvtár zárva, aztán meg az egyetemi netes katalógusa nem engedi kikérni a raktárból azt amit szeretnék, kissé bugos. Így vettem ki először az Anansi fiúkat, most pedig Az alibit, és a szabadpolcos Pendragon legendát. Most Az alibiről írok, mert bár az Anansi fiúkat előbb olvastam, de ezt épp most fejeztem be. Délután kezdtem, és már végeztem is vele, mondjuk ezzel sokat nem mondok, hiszen a Christie könyvek nem túl hosszúak.
De ez (is) egy remek Christie könyv.
Bár még nem olvastam rossz Christie könyet, csak olyat amit nem szerettem, még sok éve, ez a Tíz kicsi néger volt, és egyáltalán nem tetszett, olyan hátborzongató volt.
Amúgy az írónő szerintem kivételes tehetség volt. Remek emberismerő, aki különleges atmoszérát teremt könyveiben, hiteles karaktereket. A nyomozás az olvasót jóleső izgalommal tölti el, mint egy érdekfeszítő rejtély felderítése, ugyonakkor a gyilkosságok szörnyűsége mégsincs elbagatellizálva. És jóllehet vannak ismétlődő motívumok, hasonló karakterek a könyveiben, mégsem válik unalmassá. Minden könyvében mutat valami egyedit. Bár ez lehet, hogy rólam árul el negatívat (már éleselméjűségemre vonatkozóan) de én még sosem találtam ki, egyetlen könyvben sem, hogy ki a gyilkos. Pedig sok könyvét olvstam már. De azt hiszem,ez azért van, mert annyira falom minden sorát, hogy nem állok meg gondolkodni, hogy ki lehetett, hanem csak olvasom-olvasom amíg a végére érek. (hihi) És akkor már a gyilkos kiléte nem nagy rejtély, de érdekes elgondolkodni az emerek természetéről, szeretetről, gyűlöletről és hasonló dolgokról a könyvei kapcsán.
Amúgy most kitaláltm kit fognak megölni, de mondjuk ez meglehetősen egyértelmű :)
Hupsz, magáról a könyvről semmmit még sem írtam. De egy Christie könyvnél úgyis tudja mire számíthat az ember :)
Na jó, azért mégiscsak legyen valami.
Szóval, Dr. Calgary sarkkutató, akit nem sokkal kétéves Antarktiszi kutatóútja előtt autóbaleset ér, agyrázkódást szenved, és néhány óra kiesik az emlékezetéből. Senki sem gondolja, hogy két-három órának bármi jelentősége lehet, így aztán mivel az utazás idejére már tejesen jól érzi magát, elindul. Hazatérvén véletlenül kezébe kerül egy régi újság, és a benne látott gyilkos képe feléleszti emlékeit... Ő tanúsíthatta volna a képen lévő fiú ártatlanságát az anyja elleni gyilkosság vádjával szemben. Bár most már késő, a fiú meghalt a börtönben, Dr. Calgary mégis úgy érzi, a családnak tudnia kell, nem fiuk, testvérük volt a tettes. Ám különösképpen senki sem örül a hírnek...
Hmph. Bár valamiért sokszor elfog a vágy, hogy az én egyik könyvismertetőm is ott legyen a könyv mineren, vagy a molyon vagy csak belinkelve valahová, azt hiszem ez nem fog megvalósulni. Nem tudok ugyanis normális könyvajánlót írni. Hát sebaj, írok olyan Kai-osat. Úgysem kritikusnak készülök, bár ugye alkalmatosságommal kapcsolatosan egyéb tekintetben is kétségkívül vannak kétségek. Azonban ha már itt tartunk, a gyakorlat eddig remek. Most gyakorlatban is látom, milyen inkompetens vagyok még, azonban nem vagyok kétségbeesve. Talán még mindig nem érzem igazán a valódi súlyát... Mindenesetre a gyak nem ettől jó, azonban nem árt ezen is gondolkodnom.
Eredetileg publikálva a http://flameheart.freeblog.hu/-n 2010. júl. 15. 22:17
De ez (is) egy remek Christie könyv.
Bár még nem olvastam rossz Christie könyet, csak olyat amit nem szerettem, még sok éve, ez a Tíz kicsi néger volt, és egyáltalán nem tetszett, olyan hátborzongató volt.
Amúgy az írónő szerintem kivételes tehetség volt. Remek emberismerő, aki különleges atmoszérát teremt könyveiben, hiteles karaktereket. A nyomozás az olvasót jóleső izgalommal tölti el, mint egy érdekfeszítő rejtély felderítése, ugyonakkor a gyilkosságok szörnyűsége mégsincs elbagatellizálva. És jóllehet vannak ismétlődő motívumok, hasonló karakterek a könyveiben, mégsem válik unalmassá. Minden könyvében mutat valami egyedit. Bár ez lehet, hogy rólam árul el negatívat (már éleselméjűségemre vonatkozóan) de én még sosem találtam ki, egyetlen könyvben sem, hogy ki a gyilkos. Pedig sok könyvét olvstam már. De azt hiszem,ez azért van, mert annyira falom minden sorát, hogy nem állok meg gondolkodni, hogy ki lehetett, hanem csak olvasom-olvasom amíg a végére érek. (hihi) És akkor már a gyilkos kiléte nem nagy rejtély, de érdekes elgondolkodni az emerek természetéről, szeretetről, gyűlöletről és hasonló dolgokról a könyvei kapcsán.
Amúgy most kitaláltm kit fognak megölni, de mondjuk ez meglehetősen egyértelmű :)
Hupsz, magáról a könyvről semmmit még sem írtam. De egy Christie könyvnél úgyis tudja mire számíthat az ember :)
Na jó, azért mégiscsak legyen valami.
Szóval, Dr. Calgary sarkkutató, akit nem sokkal kétéves Antarktiszi kutatóútja előtt autóbaleset ér, agyrázkódást szenved, és néhány óra kiesik az emlékezetéből. Senki sem gondolja, hogy két-három órának bármi jelentősége lehet, így aztán mivel az utazás idejére már tejesen jól érzi magát, elindul. Hazatérvén véletlenül kezébe kerül egy régi újság, és a benne látott gyilkos képe feléleszti emlékeit... Ő tanúsíthatta volna a képen lévő fiú ártatlanságát az anyja elleni gyilkosság vádjával szemben. Bár most már késő, a fiú meghalt a börtönben, Dr. Calgary mégis úgy érzi, a családnak tudnia kell, nem fiuk, testvérük volt a tettes. Ám különösképpen senki sem örül a hírnek...
Hmph. Bár valamiért sokszor elfog a vágy, hogy az én egyik könyvismertetőm is ott legyen a könyv mineren, vagy a molyon vagy csak belinkelve valahová, azt hiszem ez nem fog megvalósulni. Nem tudok ugyanis normális könyvajánlót írni. Hát sebaj, írok olyan Kai-osat. Úgysem kritikusnak készülök, bár ugye alkalmatosságommal kapcsolatosan egyéb tekintetben is kétségkívül vannak kétségek. Azonban ha már itt tartunk, a gyakorlat eddig remek. Most gyakorlatban is látom, milyen inkompetens vagyok még, azonban nem vagyok kétségbeesve. Talán még mindig nem érzem igazán a valódi súlyát... Mindenesetre a gyak nem ettől jó, azonban nem árt ezen is gondolkodnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Hozzászóló!
Nagyon örülök minden hozzászólásnak, és éppen ezért nem szeretnék semmilyen hozzászólás korlátozást bevezetni. De egy bejegyzés kapcsán kialakuló beszélgetést sokszor nehéz nyomon követni, ha már a sokadik "Névtelen" ír hozzászólást.
Ezért ha nincs goggle fiókod / open ID-d stb. kérlek: használd a megjegyzés írása mint: név/URL opciót!
AZ URL-hez bármely oldalt linkelhetsz, pl a moly.hu profilodra mutatót is!