Hol hallottam róla, mi indított arra hogy elolvassam:
Már régebbóta a várólistámon volt, de aztán nem is olyan régen valamelyik általam gyakran olvasott könyves blogban olvastam egy szuper jó bejegyzést erről a könyvről, ami azt váltotta ki belőlem, hogy azonnal kézbe akartam kapni, és olvasni akartam. Annak rendje és módja szerint felmentem tehát az egyetemi könyvtár honlapjára, és a netes katalógus segtségével kikértem a raktárból, és miután késedelmi díj gyanánt megint adakoztam a könyvtárnak (mindig lefelejtem visszavinni a könyveket. illetve nem is szándékosan támogatom a könyvtárakat :P) már hozhattam is haza. Aztán mégsem ez került sorra, mert időközben belekezdtem a karácsonyra kapott Garabonc-ba, aztán befaltam négy Agatha-t, és közben megérkezett a hőn várt Green Rider is. Olyan szívesen belinkelném azt a szuper bejegyzést ide, aminek okán elolvastam ezt a könyvet, holott
A tartalmáról/fülszöveg:
Véleményem általában az egész könyvről:1901 januárja. Egy nappal Viktória királynő halála után két család látogatja meg egymás mellett álló családi sírját egy divatos londoni temetőben. Az egyik síron az érzelgős angyalszobor, a másikon díszes urna áll. A Waterhouse család mélyen megsiratja az elhunyt királynőt, és foggal-körömmel ragaszkodik a viktoriánus hagyományokhoz. A Coleman család arccal a modernebb társadalom felé fordul. Mindkét család legnagyobb bánatára életük visszavonhatatlanul összefűződik, mivel lányaik a sírkövek mögött örök barátságot kötnek. A lányok lassacskán felnőnek, és az új évszázad nagy változásokat hoz: a lovas kocsik helyét elfoglalják az autók, a gázvilágítás helyett bekapcsolják a villanyt, és Anglia a nyomasztó viktoriánus árnyak után egy napsugarasabb edwardiánus korszakra ébred. Ebben a légkörben történhet meg az, hogy a szépséges Mrs. Coleman kissé nagyobb személyes szabadságot szakít magának, amely azonban tragikus következményekkel jár, és a Colemanek és Waterhouse-ok élete mindörökre megváltozik. A Hulló angyalok két család megrendítő történetének, egy gyerekkori barátság intimitásainak, a szexualitás ébredésének és az ember törékenységének leírása. Ugyanakkor korrajz is, hiszen híven tolmácsolja a történelmi változásokat, bemutatja a nők jogaiért vívott harcot, és könyörtelenül szembesít a hit alapkérdéseivel.
Először nagyon furcsa volt, mert nem tudtam megkedvelni a szereplőket (nem mindig előny vagy akár jó dolog, de nekem fontos, hogy legalább egy szereplőt szeretni tudjak a könyvben - lehetőleg a főszereplőt ha van - és neki drukkolni tudjak és együtt érezzek vele vagy legalább megértsem). Az is furcsa volt, hogy olyan a könyv szerkezete, hogy évszámokkal és hónapokkal is jelzett, sokszor egészen rövid kis fejezetekre tagolódik különböző szereplők szemszögéből. Az első fejezetek Richard és Kitty Coleman-hoz tartoztak, és ők épp nem viselkedtek valami szimpatikusan, meg nagyon rövidek is voltak, és emiatt távolságtartónak éreztem a könyvet. Aztán ahogyan tovább olvastam, megismertem a többi szereplőt is, és jobban megismertem őket, kezdtem őket megérteni, ha nem is szeretni, de megérteni, és drukkoltam nekik, hogy legyenek boldogok. De persze ez egy realisztikus regény, és a boldogság nem egyszerű dolog :)
Hangulata, atmoszféra:
Olyan családregényes. Na, ezt jól megmondtam :D sajnos nem tudom ennél jobban leírni, nem kifejezetten szomorú, nem is vidám, nem nyomasztó, szóval nem is tudom. Valamilyen pedig van neki, és nem is rossz. Felidézi bennünk a különleges gyermekkori emlékek érzését, a mindennapok csalódottságát, azt az elkeseredett hangulatot ami néha úrrá lesz mindenkin, de a szeretet néha megfoghatatlan érzését, és a szenvedély mámorát is. Bár rövidek a fejezetek, és a szereplők nagyon esendőek és szinte soha nem cselekszenek helyesen, érzéseiket mégis át tudjuk érezni, és ezáltal kötődni hozzájuk.
Ami nagyon tetszett benne:
Tulajdonképpen ezt az előző résznél már leírtam.
Ami nem:
Nem igaz, de megint nem tudok ilyet mondani! Csomó dolog volt amivel nem értettem egyet, amikor legszívesebben jól megráztam volna egy-egy szereplőt, hogy " vedd már észre...", de ezek nem hibák. Jó volt így, ezekkel a végtelenül emberi karakterekkel. Jobb, vagy örömtelibb lett volna, ha néhány dolog másképpen történik, de végül is az életben sem szokott direkt is boldogan alakulni semmi :)
Külcsín (kívül-belül):
Puha kötésű könyvtári könyvet olvastam, de nagyon megkímélt volt, és egy kis matricától eltekintve semmi sem árulkodott kölcsönzött mivoltáról. A borító nekem nagyon tetszik, valahogy olyan jó ránézni, at hiszem ez is az egyik oka, hogy felkerült a várólistámra. Jó minőségű könyv, a gerinc nem törik, a lapok könnyedén nyílnak. A papírra sem lehet panasz, és a betűméret is kellemes. Minden klappol.
Belbecs (nyelvezet, fogalmazás és hasonlók):
Igényes fordítás, szép a megfogalmazás, kerek mondatokkal, ahogyan azt kell. Helyesírási, központozási hibát nem vettem észre.
Értékelés:
Ismét egy nagyon jó könyv. Sikerül jól válogatnom mostanában :)
9/10
És hogy miért nem tíz? Mert hibátlan, és tényleg érdemes elolvasni, de nem volt olyan katartikus élmény mint a Tizenharmadik történet, és nem szerettem meg annyira mint például a Green Rider-t.
Könyv adatai:
- Szerző: Tracy Chevalier
- Cím: Hulló angyalok
- Eredeti cím: Falling Angels
- Fordító: Kiss Marianne
- Kiadó: Geopen
- Kiadás éve: 2007
- Oldalszám: 368
- Forrás: DEENK Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtár
- Értékelés könyves oldalakon: Moly: 82% 61 vélemény után Goodreads: 3,44 / 5 8125 vélemény után (de a goodreads csillagfelfogása kicsit más: 1 - didn't like it=nem tetszett, 2 - it was ok= jó volt/elment, 3 - liked it = tetszett, 4 - really liked it= nagyon tetszett, 5 - it was amazing=lenyűgöző volt)