M. C. Beaton: Agatha Raisin



 #1. (Quiche of death) 
Sokszor hallottam már Agatha Raisin-ről, de a tartalom meg a borzasztó magyar címek meg borítók annyira nem voltak bizalomgerjesztőek, meg az ismertetők alapján is azt gondoltam hogy ez engem nem érdekelne. 

Most nem morbid ez a borító?

Visszafelé úton jutottam el mégis Agatha-hoz. A magyarul nemrég megjelent Daisy Darymple sorozatot reklámozzák Agatha-val, és amikor a Death at Wentwater Court után nem tudtam meg hozzájutni a második kötethez, valami hangulatában hasonlóra vágytam, ezért próbálkoztam meg mégis Agatha-val. A könyv első harmadában nagyon úgy tűnt, hogy eredetileg igazam volt, és nem nekem való ez, Agatha nagyon ellenszenves volt, és nagyon az agyamra ment. Aztán Agatha elkezdett megváltozni, és szép lassan megkedveltem. Bár a barátságunk kezdete döcögős volt, a könyv összességében hangulatos és izgalma volt, kíváncsi vagyok mi lesz még Agatha-val na meg a szomszédjával, úgyhogy biztosan olvasok még sorozatból.

Kicsit később sikerült elovasnom - angolul és Kindle-n - a sorozatot egészen az ötödik kötetig, amikor is úgy döntöttem, hogy bár vannak Agahtának szimpatkusabb időszakai, de végő soron mégiscsak annyira idegesítő, hogy ennyi elég volt belőle. 
Számozni nem tudnám, mert bár a krimiszálak jók, a címek morbidak és Agatha az egyik legidegesítőbb főhős akihez eddig szerencsém volt. 

Legyen 5/10 mert csak eljutottam valamiért az 5. kötetig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Hozzászóló!

Nagyon örülök minden hozzászólásnak, és éppen ezért nem szeretnék semmilyen hozzászólás korlátozást bevezetni. De egy bejegyzés kapcsán kialakuló beszélgetést sokszor nehéz nyomon követni, ha már a sokadik "Névtelen" ír hozzászólást.

Ezért ha nincs goggle fiókod / open ID-d stb. kérlek: használd a megjegyzés írása mint: név/URL opciót!

AZ URL-hez bármely oldalt linkelhetsz, pl a moly.hu profilodra mutatót is!