Kerstin Gier: Smaragdzöld (Időtlen szerelem #3)

Hol hallottam róla, mi indított arra hogy elolvassam:
Az előző kötetek olvasása után nem volt kérdéese, hogy ez is sorra kerül, nagyon türelmetlenül vártam a megjelenést. Korábban 2012. november volt megjelölve, aztán nemrég a Kiadó oldalán megjelent a december 7-i dátum, és a Libri szerint ekkor valóban készleten volt már a pesti könyvesboltokban. Mivel előrendeltem ugyan, de bolti átvételt kértem Debrecenben, az én példányom tegnap érkezett meg, nagy örömömre. Amint hazaértem, azonnal elkezdtem olvasni :)

A tartalmáról/fülszöveg: 

Mit tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó. Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeret, aki elolvassa!

Véleményem általában az egész könyvről: 

Jelenet a készülő Rubinvörös filmből*

Összességében nagyon nagyon tetszett! A befejező kötetet is jellemzi a Rubinvörösben és Zafírkékben is jelen lévő vidám, könnyed hangulat ami mosolyt csal az olvasó arcára, és nem marad el a megszokott humor sem, így a jó hangulat és szórakozás garantált.
Sajnos már egy év eltelt a Zafírkék olvasása óta, és azóta kicsit megkoptak az emlékeim. A könyvem kölcsönben van, így újraolvasni nem tudtam, a neten pedig csak német oldalakat találtam sajnos, pedig nagyon jól jött volna most egy wikipedia szerű gyors cselekmény-összefoglaló, hogy pontosan mi is történt... ööö a történet szerint tegnap :) Sajnos e nélkül voltam kénytelen elolvasni a könyvet (ó, én szegény) így nem mondhatom hogy az egész háttér Őrzős-kristályos-hollós szál összeállt, de ez nem akadályozta az élvezetet ;-)

Hangulata, atmoszféra: 

Könnyed és vidám, Xemerius és Leslie révén pedig a nevetés is garantált. Amikor olvastam Gigi bejegyzését az előző kötetről, nem igazán tetszett a hasonlata amivel leírta a könyvet, de most hogy elolvastam az utolsó oldalt is, és megpróbáltam kigondolni, hogy mit is írjak róla, rá kellett jönöm, hogy igenis találó az a bizonyos hasonlat. Íme: "Olyan ez a történet, mintha felültetnének egy szivárványos, lovacskás körhintára. Végig idétlenül vigyorgok, és úgy érzem magam, mintha felvettem volna egy rózsaszín szemüveget, amin keresztül szemlélve minden aranyos és vidám. " (innen) És ez a rózsaszín napszemüveg most nagyon is jól esett nekem! Hogy még egy lopott hasonlattal éljek (ezúttal Amadeától), akkor ez egy igazi kabátkönyv, egy olyan bolyhos puha, meleg és illatos kabátban kell gondolkodni. Amibe jól esik belebújni, elmerülni... és mosolyogni, és nem akaródzik kimászni. És most gyászolok én is :)) De talán az ki fog gyógyítani, hogy nemsokára indulok az Alexandrába a Napernyő Protekturátus 1-2ért :D

Ami biztos, hogy a trilógia még többször újraolvasásra kerül majd :)) Jó belebújni!

Ami nagyon tetszett benne: 
Minden :) Illetve: miért pont egy Rákoczy az egyik csúnya bácsi? :D

Ami nem: 
Áhh, tudom borzasztó vagyok de ilyen nem volt :))

Külcsín (kívül-belül): 
Én puhakötésűt vettem. Külsejére a megszokott szép rajzos grafika jellemző, fényes fekete figurákkal és matt kékeszöld háttérrel. Meglepődtem, hogy a háttér nem "smaragdzöldebb", de így is szép és amúgy a nyers smaragd a google tanúsága szerint sokszor tényleg ilyesmi színű lehet.  A cím, az írónő neve, a mókus és a pötty még domború is. Naggyon csini kis könyv :) Szóval: a Kiadótól megszokott minőség.

Gwen és Madame Rossini a készülő filmből

Belbecs (nyelvezet, fogalmazás és hasonlók): 
A betűk a borító hátteréhez hasonlóan kékeszöld színűek, ez az olvasást nem zavarta számomra. A fordítás és a korrektúra jól sikerült, nem vettem észre magyartalan mondatokat vagy helyesírási hibákat. Bár az igaz, hogy mive gyorsan olvasok a helyesírási hibák sokszor lekerülik a figyelmemet, automatikusan "javít" az agyam.

Értékelés: 
10/10 + óóriási kedvenc faktor. Azt hiszem, bár totál más, de legalább annyira imádom, mint a Harry Pottert :)

Gideon és Gwen szintén a filmből

Könyv adatai: 

• Szerző: Kerstin Gier
• Cím: Smaragdzöld - Időtlen szerelem trilógia 3.
• Eredeti cím: Smaragdgrün - Liebe geht durch alle Zeiten trilogie 3.
• Fordító: Szakál Gertrúd
• Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
• Kiadás éve: 2012
• Oldalszám: 444
• Forrás: libri.hu
• Értékelés könyves oldalakon: Moly: még nincs elegendő értékelés Goodreads:  4,39 / 2201 (de a goodreads csillagfelfogása kicsit más: 1 - didn't like it=nem tetszett, 2 - it was ok= jó volt/elment, 3 - liked it = tetszett, 4 - really liked it= nagyon tetszett, 5 - it was amazing=lenyűgöző volt)

Az írónő, Kerstin Gier egy kis horgolt malaccal :) *

*

Gondolom már mindenki tudja, de ebből a YA-ból is film készül, igaz nem Hollywood-ban, hanem Németországban. A film a nem is olyan régi trailer alapján nagyon jónak tűnik :) Reméljük Magyarországra is eljut majd, az imdb-n még csak német és orosz premier dátum van, ami 2013. március 14. Képek a filből: itt is :) A könyvek és a film magyar rajongói oldala pedig itt.

Ti megnézitek majd a filmet?

* Ez vajon a Rubinvörös melyik jelenete lehet? Nem tudtam rájonni.
** a kép német forrásoldala alapján nem tudtam pontosan kihámozni, de valami olyasmi, hogy a horgolt kisállatot az oldal készítői gyártották Kerstin-nek, és tulajdonképpen Xemerius-malac hibrid, mert hegyes macskafüle és denevérszárnya van. (a többi része tagadhatatlanul malac) Amúgy nagyon cuki :)
További horgolt malacokért olvasd el a könyvet :))

Kerstin Gier: Zafírkék

Hol hallottam róla, mi indított arra hogy elolvassam:

A Rubinvörös után természetesen ezt is muszáj volt beszereznem és elolvasnom :) Arra, hogya Rubinról hol hallottam először, már nem emlékszem, tavaly minden szinte könyvesblogon nagyon jókat lehetett róla olvasni, aztán pedig adventi ajándékként a Könyvmolyképző elküldte az első hatvan oldalt, ami igencsak meghozta hozzá a kedvem, és végleg eldőlt a vásárlás és elolvasás kérdése.
A Zafírkék megjelenését már nagyon türelmetlenül vártam, csak az a baj, hogy ezután  pedig ugyanígy leszek a Smaragdzölddel...  messze van még az a 2012, és különben is melyik hónap? :) Nekem most kell, azonnal! És németül pedig sajnos csak nagyon kicsit tudok már, pedig csomó ideig tanultam suliban.

A tartalmáról/fülszöveg:

Friss szerelmesként a múltba utazni – ez talán nem a legjobb ötlet.
A tizenhat éves újdonsült időutazó, Gwendolyn legalábbis így gondolja.
Neki és Gideonnak ugyanis épp elég a gondjuk anélkül is.
Például meg kell menteniük a világot. Vagy meg kell tanulniuk menüettet táncolni.
(Egyik sem igazán egyszerű!)
Amikor ráadásul Gideon nagyon titokzatosan kezd viselkedni, Gwendolyn számára világossá válik, hogy mihamarabb át kell vennie az irányítást a saját hormonjai felett. Különben semmi nem lesz az időtlen szerelemből!
Romantikus, humoros, példátlan – Gideon és Gwen kalandjaival Kerstin Gier mindenkor elvarázsolja közönségét.

Azok számára, akik nem olvasták a trilógia első részét, a következő rész spoilereket tartalmazhat! Gyorsan pótolják hát eme súlyos mulasztásukat, és aztán térjenek vissza :))

Véleményem általában az egész könyvről:
 Ha egy szóval kellene jellemeznem, csak annyit mondanék: fantasztikus. Ha korhű szóval, akkor talán a tökéletest választanám, ha pedig több szóval, akkor igazán bajban lennék (vagyok?). Annyira tetszik, és szeretem, hogy csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, de nehezen tudom megfogni, mi is ennek az oka. Kerstin Gier természetesen nagyon jól ír, a történet ötletes és eredeti, a szereplők nagyon szerethetőek. Gwent különösen szeretem, a szellemek és vízköpők nagyon jó fejek és plusz humorforrást jelentenek. Ugyanakkor nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből a végén kisülni, és nagyon-nagyon remélem hogy az írónő jól bontja ki és varrja el a szálakat.

Ami nagyon tetszett benne:
Az hogy igazán sodort magával a történet, nagyon könnyen el tudtam merülni benne, és a külvilágból nem sokat érzékeltem az olvasása alatt :)) És igazán jól éreztem magam közben. Számomra megvan benne az a plusz, az a hangulat, az a "feelgood" ami ahhoz kell, hogy egy könyvet sokszor elolvassak, amikor csak újra el akarok merülni benne, és átélni a történetet. A stílus nagyon gördülékeny és sok benne a mulatságos rész, nem hangosan nevetős, hanem majdnem végig mosolygós, lehet hogy még ábrándosan, párás szemmel is is mosolyogtam, nagyon jó volt Gwen szemszögéből újraélni a szerelem mámorító első időit :)

Ami nem:
Nem volt olyan, ami ne tetszett volna benne. Csak egyetlen kétség merült fel bennem az olvasása közben, hogy nagyon gyorsan fogynak az oldalak, de mégsem járunk sokkal közelebb annak megoldásához, hogy igazából mi is folyik itt, és kicsit elkezdtem aggódni, hogy vajon hogy fog az írónő ennyi mindent belezsúfolni a harmadik kötetbe. Aztán a végére; bár nem történt annyi sok minden, valahogy mégis elmúlt ez az aggodalom. Amit írtam, ne tévesszen meg senkit, tényleg pörgős a cselekmény egy unalmas rész sincs benne, csak éppen nem sokklal leszünk úgymond "okosabbak", hogy akkor hogy is van ez a társasággal, meg Saint Germain gróffal, és vajon mi lesz ha mindenkit beolvasnak a kronográfba.

Értékelés:

10/10**** + rajongás faktor

Mindent összevetve, ez egy könnyed,  izgalmas és nagyon igényes ifjúsági regény. 

Megvan benne az a plusz, ami nekem ahhoz kell, hogy nagyon sokszor el tudjak olvasni újra meg újra egy könyvet, bebocsátást nyert legeslegkedvencebb könyveim szűk körébe.

Könyv adatai: 

• Szerző: Kersin Gier
• Cím: Zafírkék (eredeti cím: Saphirblau)
• Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
• Kiadás éve: 2011
• Oldalszám: 357
• Forrás: saját kincs:)
  
• Külcsín: csillagos ötös.  Az ár miatt ebből is puha kötésűt szereztem be, de nagyon szép és igényes, jó minőségű kiadás. Akárcsak a Rubinvörösnél, itt is matt a színes háttér, és fényesek a fekete minták, a felirat meg a Pötty pedig domború, a betűk pedig ezúttal kékek, a papír vastag és gyönyörű krémszínű :) Mondtam valaha olyan butaságot, hogy a külcsín nem számít? Ezt a könyvet öröm kézbe venni :)) Amúgy eddig külcsínynek írtam mindig, most figyeltem fel rá hogy a helyesírás ellenőrző szerint n-el helyes, pedig azt hittem ny a vége... Ciki, igyekszem mindenhol kijavítani...
• Értékelése könyves oldalakon: Molyon 100% 4 vélemény alapján, Goodreads-en a német kiadás 4,45 / 5 578 értékelés alapján.

Egyébként, ez az ötödik könyv (Az úr sötét anyagai trilógia és a Boszorka fénye után) amit a Könyvmolypárbajra elolvastam, de az első, amiről bejegyzést is írtam... (mea culpa, mea maxima culpa) Igyekszem mihamarabb pótolni a többi bejegyzést is!


Amúgy meg:

Most azonnal kell kell kell magyalul nekem!!!!